Az elektronikus tananyag- és rendszerfejlesztés új megoldásai Modulfelelős: Dr. habil. Kis-Tóth Lajos
Áttekintés és problémafelvetés
Az IKT gyors fejlődése megköveteli, hogy „laboratóriumi" körülmények között vizsgáljuk az új technológiák hatásrendszerét, elsősorban úgy, mint humánteljesítményt támogató technológiát, elektronikus tananyagot, mely az IKT inkubációja által aktivizálódik.
A probléma aktualitását fokozza egy új jelenség elterjedése, mely kezdetben vállalati környezetben, de ma már az iskolákban is megnyilvánul: a BYOD (Bring Your Own Device).
Az utóbbi években felbukkant betűszó arra a törekvésre utal, hogy a dolgozók, ill. tanulók saját eszközeikkel helyettesítsék a céges/iskolai eszközöket a munkahelyi/tanulási környezetben.
Segíti a modell terjedését, hogy új formai kialakítású eszközök jelennek meg. Az ultravékony és ultrakönnyű képernyők, kisméretű kliensek mellett piacra kerülnek majd olyan hordozható eszközök, amelyek karóra méretben nyújtják a mai PC-kre vagy okostelefonokra jellemző funkcionalitást.
Az interakció és a felhasználói felület terén is fontos innovációk következtek be. Míg az egér/billentyűzet használata és a kézírásfelismerés absztrakt tartalmi interakcióra épül, az érintőképernyők lehetővé teszik a tartalom közvetlen, fizikai szerkesztését a kétdimenziós térben. A közösségi hálózatokban és biztonsági célokra használt, arcfelismerésre képes kamerák, az igény szerinti fordító jellemzővel ellátott beszédhang-érzékelők és a mozgásérzékelők még szélesebb körű fizikai interakciót tesznek lehetővé az eszközöknél, amelynek során a felhasználó teste és hangja tölti be a vezérlő szerepét. Kontextusfelismerő érzékelőkkel sokkal könnyebb helyalapú szolgáltatásokat nyújtani, s ezzel új tanulási környezetet teremteni. Összegezve az innovációk következményét azt mondhatjuk, hogy eltűnik a technológia, csak az információ marad.
Egyre több iskola vezeti be a BYOD modellt, és engedélyezi tanulóinak a saját eszköz vagy eszközök tanulási célú használatát.
Természetesen kezdetben segíteni kell a tanulókat abban, hogy az eszközöket birtokolhassák. (Ez azt jelenti, hogy az iskola biztosítja valamennyi tanuló számára.)
3.1 Az alap- ás középfokú oktató-nevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása
A vizsgálati módszer két részből áll, egyrészt egy részletes útmutató kidolgozásából az egyes tanulótípusok jellemzőit, az alkalmazható webes eszközök kategóriáit illetően. Ezen tevékenység képezi az alapját a későbbi, széleskörű gyakorlati alkalmazásnak.
A kutatás második fázisában egy béta-linkgyűjtemény kerülne kidolgozásra, valamely web 2.0-ás közösségi könyvjelző-szolgáltatás felhasználásával (pl. Delicious), amely megfelelő 'gyakorlótér' lehetne a pedagógusoknak a későbbi, saját tudásbázis (linkgyűjtemény) kialakításához.
Ezen tevékenységgel párhuzamosan feltérképeznénk a hazai web 2.0-ás, interneten ingyenesen elérhető oktatást segítő alkalmazásokat, amelyeket egy hasonló rendszerezett, kereshető linkgyűjtemény formájában, gyakorló pedagógusok bevonásával tovább bővíthetnénk.
A kutatás során néhány jó gyakorlat is kidolgozásra kerülne az internetes információkeresés témakörében, amely elsősorban a tudatos és kritikus digitális környezetben történő információ kiválasztására helyezné a hangsúlyt.
Az osztálytermi interakciók komplex jelenségei a pedagógiai folyamatoknak, vizsgálatuk komoly nehézségek elé állítja a kutatókat. Mindezek ellenére a kommunikációs folyamatok többé-kevésbé egy-egy interakciós elemként megragadhatók, elemezhetők és az érintettek kapcsolatát tekintve értékelhetők. Az igazi tanulás mindig valódi kapcsolatban zajlik.
Milyen jelei vannak annak, ha egy pedagógus valódi kapcsolatban van a diákokkal? Gyakori kezdeményezés, szemkontaktus, személyes közlések, kérdések, biztatás, pozitív visszajelzés, együttműködés: tehát aktív részvétel az interakciókban. Ezek a kommunikációs elemek Biemans elméleti keretében a jó kapcsolati modellben összegződnek, és adják az értékelés mércéjét. Ezt a kibővített modellt alkalmazzuk a kutatásunkban.
Az osztálytermi helyzetek napjainkban sokat változtak. Tapasztalataink szerint a korszerű tudáshordozók és a kooperatív technikák alkalmazása során más típusú interakciókra nyílik lehetőség, mint a hagyományos eszközök és munkaformák esetében. De valóban mások ezek az interakciók?
Az alkotó tevékenység fontos eleme a kreativitás. A mobil eszközöket felhasználó elektronikus tanulási környezetben, megvizsgáljuk hogyan fejleszthető a kreativitás (digitális kreativitás), különösen tekintettel a művészeti tantárgyakra.
3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése
A digitális interaktív tananyag (DIT) egy speciálisan interaktív mobileszközökre kifejlesztett oktatási program, amely a közoktatás javára kívánja fordítani a technológiában rejlő óriási potenciált. Az Ipad2 mobileszközre jellemző, sokrétű ábrázolási kapacitás kiaknázásával válik lehetővé a tényleges interaktív digitális tartalmak megjelenítése tankönyvszerű formába öntve. Vagyis az eszköz kijelzőjén megjelenő információ nagyon sokrétű és változatos köntösben tárja a tanulók elé az elsajátítandó tananyagot. A digitális tankönyv lapjain tehát mozgó- és állóképek, animált és kisfilm formában, válthatják fel a papíralapú tankönyvek statikus illusztrációit, mi több a digitális tartalmak tetszés szerint megállíthatók nagyíthatók, elforgathatók, stb., azaz a felhasználó minden beavatkozására újabb ingerrel és információval reagál. Ezzel a tankönyv lapjai mintegy megelevenednek, élménnyé téve a tanulás folyamatát, sőt a tanulót explicit részesévé teszi a tananyagnak és annak elsajátításába involválja.
A digitális, interaktív tananyag megjelenítésének módszertani felépítését is kutatás tárgyává teszi a projekt. Mivel az interaktív mobileszköz lehetőséget teremt a képi megjelenítés mellett hanghatások megszólaltatására is, ezért a hangos tankönyv megalkotására törekszik. A hanghatások alkalmazása megkönnyíti a fogyatékkal élők információhoz való hozzáférését, és új távlatokat nyit a természettudományos, humán és nyelvoktatásban egyaránt. Így bizonyos területeken a digitális interaktív tananyag élettel telve képes visszaadni egy hangyaboly belső életét képekkel, hang, színes indikátor vonalakkal kibővítve, de éppen olyan alkalmas a történelmi tények illusztrációjára egyaránt, sőt memória mankót, vagy motivációs hanghatásokat is magában hordozhat. A fényképrögzítés és videofelvétel funkció a tanórán kívüli aktivitás palettáját bővíti ki és teszi ellenőrizhetővé azáltal, hogy növény-, állat-, műalkotás, természeti jelenség gyűjtemények stb. létrehozásának és kezelésének eszközét biztosítja a tanulók számára. A nyelvi képzésben, akár idegen nyelvi, akár anyanyelvi oktatásról beszélünk, nem csak a hangok lejátszásának képessége, de a hangrögzítés funkció is fontos szerephez jut. A verbális készségek fejlesztésére és az elvégzett feladatok ellenőrzésére egyszerű módot ad a rögzített hangfájlok értékelése. A digitális, interaktív tananyag tartalmait tehát integrált audiovizuális módszerekkel jeleníti meg az, sőt azok bővítésére folyamatos lehetőséget biztosít, aktualitásának állandó fenntartása érdekében. Továbbá folyamatos digitális, archiválható visszajelzést biztosít az oktatónak a feladatok megoldhatóságának, értékelhetőségének és eredményességének tekintetében egyaránt.
A digitális, interaktív tananyag létrehozásának fontos feltétele továbbá a kihívásoknak megfelelő értékelési rendszer kidolgozása, mely minden egyes tanulói aktivitást értékelni hivatott és képes. Ezzel nem a hagyományos ötfokozatú skála elvetését vetíti előre, hanem annak objektivációját ambicionálja, és diákok számára jobban átláthatóvá, tervezhetővé tételét tűzi ki céljául. Ebben a tekintetben is az interaktív eszköz kapacitásainak a maximális kihasználására törekszik a projekt, az értékelés folyamatába beemelve a tanulók minden digitális aktivitását. Vagyis olyan pontozási rendszer kialakítását tűzi ki célul, melyben az órai aktivitástól, a házi feladatok megoldásán keresztül, a verbális, textuális, grafikus és orális feladatok mindegyike értékelhető, pontozható. Az iskolai előmenetel így jobban átláthatóvá és könnyebben osztályozhatóvá is válik.
A fenti kutatások eredményeképpen létrejön egy tudásbázis-szolgáltatás és egy olyan SCORM szabvány szerinti digitális tananyagolvasó alkalmazás táblagépekre, amely alkalmas arra, hogy az elektronikus tananyagokat a kifejlesztett tudásbázisból a táblagépre letöltse, majd ott lokálisan megtekinthető legyen.
Az alkalmazásban meg lehet adni a felhasználó hozzáférését a tudásbázis-szolgáltatáshoz, amely csatlakozik ahhoz autentikáció után. A tudásbázis továbbítja az alkalmazás felé, hogy a felhasználó mely tananyagok megtekintésére/ letöltésére jogosult. A letöltés után a tananyag felkerül a táblagépre, ezek után bármikor megtekinthető.
A felhasználónak továbbá lehetősége van arra, hogy saját SCORM szabvány szerinti tananyagait feltöltse a táblagépre és beillessze a többi tananyag közé.
3.3 A digitális írástudás kritériumai
A kormányzat célja, hogy 2014-ig a közigazgatásban a papíralapú ügyintézést minél szélesebb körben váltsa fel az elektronikus ügyintézés. Ezzel kapcsolatosan a mostani alapfokú számítástechnikai tanfolyamok nem adnak kellő tudást. A jelöltek a tanfolyam végére megismerik a szövegszerkesztőt, tudnak e-mailt írni és fogadni, tudják használni a böngészőprogramo(ka)t, de nem tudják ezt a megszerzett tudást hatékonyan felhasználni a mindennapi életük során. Az e-közszolgáltatások hatékony igénybe vételéhez nem is feltétlenül ezekre a kompetenciákra van szükség.
A kutatás célja kettős. Egyfelől meg kell határozni azokat a kompetenciákat, amelyek valóban szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy az azok birtokában bárki elmondhassa magáról, hogy ő már nem digitális analfabéta, másfelől a kutatás során feltárt ismeretek birtokában ki kell fejleszteni egy olyan digitális tartalmat (tananyagot), amely hatékonyan felhasználható mind a tanfolyamokon zajló képzésekben, mind pedig a képzést végző szakemberek továbbképzésében. A szakemberek továbbképzése is elengedhetetlen.