Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel Modulfelelős: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna
Áttekintés és problémafelvetés
Az infokommunikációs technológiák által közvetített információk újszerű „szellemi táplálékként" jelennek meg világunkban.
Csepeli György (2010) szerint, az internet nemcsak kommunikációs lehetőséget biztosít, de segíti az információk létrehozását, tárolását, továbbítását. A szerző és más kutatások szerint megváltozik a tanulás és az emlékezet szerepe is. Átrendeződnek a mindennapi élet tevékenységformái, kapcsolattatás, informálódás (Tapscott 2007, 2008, Kirsh 2009). A szélessávú internet, a hordozható számítógépek és az egyéb digitális médiumok kiemelt eszközei ennek az átalakulásnak.
A mai megváltozott IKT körülményei között a tudásnak nem csupán a megszerzési oldalán izgalmas kérdés az egyes tudáshordozók használata, vagyis, hogy hogyan alakul például a könyvek, a könyvtár, a NET, az elektronikus folyóirat, a távoktatási tananyag s hasonlók szerepe. Közismert, hogy milyen óriási átalakulások mentek végbe az utóbbi évtizedben a szervezett oktatásban (Collins és Halverson 2009, Bellanca és Brandt 2010). Számos statisztika mutatja, hogy az Egyesült Államokban a szervezett oktatás interneten alapuló formái óriási jelentőségűek az üzleti oktatásban, bizonyos pedagógiai továbbképzésben, vagy a számítástechnikai oktatásban. Hasonló módon, az MIT által kezdeményezett kurzusanyagok letöltése drámai módon megnövekszik, ezeket különböző nyelvre is fordítják, a fejlett világban a felsőoktatási tematikák és kurzusanyagok jókora része online elérhetővé vált, a tudományos adatbázisokat diákok és oktatók tömegei használják, a kutatók tudományos eredményekről blogolnak és vitatkoznak online és így tovább. Ennek az óriási méreteket öltött információs áramlásnak egyáltalán nem ártatlan következményei vannak a tudáshordozók használatára vonatkozóan. Miképp a London University College (2008) által vezetett könyvtárosi konzorcium megállapítja, a nagyobb IKT-val való ellátottság nem biztos, hogy mindenben pozitív hatásokat eredményez.
Susan Greenfield (2010) , a brit idegtudós elősorolja, hogy melyek is a közvetlen következményei az információtechnológián alapuló tudásszerzésnek. A neves oxfordi agykutató szerint a tartalom helyett a folyamatra helyeződik a hangsúly, az állandó keresési váltásokban előtérbe kerül a felszínes feldolgozás. Ugyanakkor hiányzik mindaz (pl. a testnyelv, a szemkontaktus stb.), ami a természetes pedagógia része lenne. Olyan veszélyhelyzet áll elő, hogy az IT nevelte nemzedék az állandó itt és most világában él, minden információ után újabb információra vágyik és ezért csak klikkelget ide-oda. Mindez a múltbeli és jövőbeli mozzanatok háttérbe sorolását eredményezi.
A fejlettebb országok jelentős erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy minél szélesebb körben használják az infokommunikációs technológiákat, ugyanakkor kevéssé kutatott még, hogy ez a használat milyen hatással van az emberi létre, a mentális működésre. Az itt javasolt kutatások ezekre a kérdésekre keresik a választ a maguk szűkebb területén.
Az IKT használat hatásai a pszichikus, antropometriai és szemléletmódbeli sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében tervezett kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk feltárni, hogyan használják a különböző korcsoportokban (10-14-18 év), a tanulók a tanulás során az IKT eszközöket. További cél annak a feltárása is, hogy az IKT használat hogyan hat a pszichikus sajátosságokra, összehasonlítva az infokommunikációs technológiákat gyakran és ritkán használó gyerekek csoportjait, valamint a kisebb korban, vagy csak idősebb korban internetezni kezdő gyerekek csoportjainak teljesítményeit. A másik fontos cél annak vizsgálata, hogy az oktatási környezetben is alkalmazható, mozgásérzékelős irányítással ellátott sport játékszoftverek rendszeres használata és az azzal járó testmozgás révén milyen jótékony antropometriai, pszichés, és az életmódra vonatkozó szemléleti változások következnek be 1. és 5. osztályos általános iskolás tanulóknál, s hogy a digitális eszközök mint sajátos IKT környezet használatával járó rendszeres testmozgás milyen mértékben segíti elő az egészséges életvitelt és életmódra hangolódást, a valós sportolás felé orientálódást a tanulók részéről.
Átfogó kutatásunk során választ keresünk arra a kérdésre, hogyan változnak a pszichikus sajátosságok, a tudáshordozók használatával, az új technológiák elterjedésével, hogyan működik a tanuló, mint adaptív rendszer, aki az adott közeghez, a 21. században a különféle IKT technológiákhoz alkalmazkodva változtatja eljárásait.
Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben
Kutatás célja, annak vizsgálata, hogy milyen kapcsolat van az adott szocio-kulturális környezetben élők médiafogyasztási, médiahasználati szokásai, lehetőségei és az újmédia tanulásban történő használata között. Mozgóképértési stratégiák feltérképezése kiválasztott társadalmi csoportok tagjainak körében; az eredmények hasznosítása a tanárképzésben; a kiképzett és gyakorló tanárok a mozgóképértési kompetenciák fejlesztésére irányuló munkájának segítése; a fejlesztőmunka eredményeinek felhasználása az e-kompetenciák területén és a társadalmi konfliktusok kezelésében.
A vizsgálat eredményeinek hasznosítása, standardizálása Magyarország különböző hátrányos helyzetű térségeiben. A kapott adatok alapján képet nyerünk az IKT- eszközök használatának szintjéről, a célcsoporton belül összefüggést keresünk az újmédia használata és a szocio-kulturális környezeti tényezők között.
A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben és a digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása
Kutatásunkkal az efféle aggodalmakat kísérő reflexióhoz szeretnénk hozzájárulni. Célként, az információ és tudásszerzés különleges helyzetét, a nagy összpontosítást igénylő vizsgára készülést állítjuk előtérbe. Valamint annak sokoldalú feltárását, hogy milyen módon használják a nyomtatott jegyzetet, a tankönyvet, a prezentációkat, a NET-et, saját vázlataikat vizsgára készülésben a diákok. Az oktatásnak a centrális dilemmáit is kívánjuk vizsgálni.
A tudásalapú társadalomban kiemelt szerepe van az informatikai tudásnak. Ezért szükséges a valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel.
Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel tervezett kutatásunkat ebben a történelmi pillanatban kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, mert a kapott eredmények tükrében megismerhetjük az új típusú tanulási szokásokat, a kognitív működést, az IKT hasznosítását a tudás megszerzésében, és gazdagíthatjuk a tanítás módszertanát a közoktatásban és a felsőoktatásban.