DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA
Kutatásvezető: Dr. Kadocsa László
Áttekintés és problémafelvetés
A tudás növeli a munkaerő értékét– a szociális hátrányokat is csökkenti, hiszen az embereket felruházza a mindennapi élet egyéb területein is nélkülözhetetlen szociális készségekkel és kompetenciákkal. Ezért kiemelkedően fontos, hogy 2020-ra a társadalom minden tagjának – függetlenül életkorától, lakóhelyétől, nemétől, szociális helyzetétől, etnikai hovatartozásától, fizikai és szellemi adottságaitól – lehetősége legyen az aktív és kreatív élethez szükséges tudás, készségek és műveltség megszerzésére és megújítására. A tanulási lehetőségek bővülése és a közösségfejlesztés együttesen járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az állampolgárok szűkebb és tágabb közösségük felelős, aktív, normakövető és tudatosan cselekvő tagjaivá váljanak.
Az esélyteremtő tudás mellett kiemelt feladat a tehetséggondozás, a tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció humánerőforrás utánpótlásának biztosítása. Meg kell fordítani a műszaki, természettudományi és az élettudományi ismeretek és pályák vonzerejének az elmúlt évtizedben bekövetkezett csökkenését.
E célkitűzések megvalósítása érdekében szükség van mindenekelőtt:
- az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a munkaerőpiac igényeivel történő folyamatos összehangolására, valamint
- az esélyegyenlőség feltételeinek javítására, az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával.
Az új gazdasági kihívásoknak való megfelelés, ill. az erre való felkészítés új feladat elé állítja a szakmai pedagógusképzésben részt vevő oktatókat, vállalatoknál dolgozó oktatási szakembereket. A szakembereknek megváltozott oktatási körülmények között kell oktató munkájukat végezni. Ugyanakkor részben megváltozott oktatási feltételek között kell, hogy a leendő tanárokat, üzemi instruktorokat felkészítsük oktatási tevékenységük végzésére, és a már dolgozó oktatók, mentorok számára olyan továbbképzési rendszert dolgozzunk ki, amelyben felkészítjük őket az új követelményeknek való megfelelésre.
Kutatási területei:
- melyek azok a korszerű informatikai és kommunikációs, valamint pedagógiai –módszertani ismeretek amelyek segítik az oktatást, biztosítják, hogy a képzésben részt vevők tudjanak alkalmazkodni a megváltozott tanítási-tanulási környezethez és eredményesen alkalmazzák az IKT elemeit;
- milyen szerkezetű és tartalmú képzési és továbbképzési programok felelnek meg ezeknek az igényeknek;
- kommunikációs és információs technológiára alapozott képzési és továbbképzési rendszerek kifejlesztése az eszközrendszer kiépítése, távoktatási anyagok fejlesztése.
Kutatási beszámoló, összefoglalás
A szakmai tevékenység bemutatása:
- Elkészült a kutatási terv alapján a fő kutatási tevékenység a projekt során a videofilmmel támogatott on-line oktatási módszer sajátosságainak feltárása. Ehhez a témához kapcsolódott az irodalomkutatásunk is. 2013 és 2014 őszén kérdőíves vizsgálatot folytattunk a Dunaújvárosi Főiskola online oktatásában részt vevő hallgatói között. A kutatási célok meghatározása, a kérdőívek tervezése kiértékelése és összehasonlító elemzése a projekt eredménye. Kiegészítő kutatásként fókuszcsoportos interjúkkal is vizsgáltuk a főiskolánkon folyó online képzést. Ez a vizsgálat a kutatási tervtől eltérően nem havonta, csak félév végén valósult meg, mert a megvalósítási szakaszban kiderült, hogy csak az egész folyamatot lezáró adatokat és véleményeket lehet összehasonlítani. Ez abból adódott, hogy a hallgatók eltérő ütemben haladtak az online kurzusokon.
- Új szálként a szakirodalmi kutatásból jövő eredményeinket kiterjesztettük a közoktatás résztvevőire is. Egy kérdőíves kutatást végeztünk a pedagógusok IKT használatáról. A kérdőív kiértékelése és az eredmények hasznosítása a projekt fenntartási időszakába csúszik át.
- A Konferenciákon és a publikációkban is ezt a kutatást mutattuk be.
Kutatási beszámoló
< Vissza
