Hálózati kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói Modulfelelős: Dr. habil. Pléh Csaba
Áttekintés és problémafelvetés
Mindennapjaink meghatározó része lett a világháló. Használjuk a Netet információszerzésre, tanulásra, személyközi és csoportos kommunikációra vásárlásra szórakozásra. A Netes szolgáltatások egy része (életvezetés, pályaválasztás, pályamódosítás, életciklushoz kapcsolódó döntések, információk) segíthetnék a társadalmi integrációt, mobilitást, nők s kisebbségek munkába állását, az időskori problémák kompenzálását.
Az internetre épülő hálózatkutatásnak két modern hagyománya van. Az egyik hagyomány fentről indul és nagy emberi hálózatokat elemez, például az energiahálózatokat, mint a villamos művek vagy a gázművek hálózatát, de azután különösen a telefonhálózatokat. A másik hagyomány viszont az egoból indul, s arra kíváncsi, mit határozza meg az egyes ember hálózatának méretét. Felteszi, hogy a kapcsolatok működnek csatornaként is (diffúziós hálók), mint már a klasszikus közlési háló kutatásokban az 1950-es években, amikor a csillag, az egy központú és a lineáris elrendezésekben vizsgálták az információ terjedést. Működnek azonban a hálózatok kötelékként is, amikor szociális erőforrásokat képviselnek (kitől kérhetek segítséget, pénzt, tanácsot stb.).
Kutatásunk egyik mozgató témája a hálózathasználat társadalmi megoszlása, a másik pedig a személyes kapcsolati hálók alakulása az új IKT körülményei között. Vajon nem lehetséges-e, hogy az új kütyük világában, a facebook-nemzedék sokkal több emberrel kerül kapcsolatba? Hogyan is alakul a hálózat méret az új IKT világában? Három elméleti lehetőség van:
(1) Mindenki ugyanúgy viselkedik minden közegben. Akinek sok a barátja, sok az elektronikus kapcsolata is.
(2) Kompenzáció: akinek nincs barátja, az a NETen kompenzál.
(3) Közös korlát elmélete: emberi kapcsolatfenntartó és létesítő képességünk egyetlen korláttal jellemezhető, ha több a NET, kevesebb a személyes.
Ennek a modulnak a kutatási témái három módszerrel és három kérdésben járulnak hozzá a magyar információs társadalom hálózati típusú megértéséhez.
5.1. Az információs szolgáltatási hálózatok használatának WEB szociológiai leírása.
5.2. A valós és IT alapú kapcsolatok szociálpszichológiai és személyiségmeghatározóinak feltárása.
5.3. A kapcsolati rendszer részleteinek és meghatározóinak összefüggése a pszichopatológiai folyamatokkal.
5.1 Az internetalapú szociális hálózatok, információkeresési és böngészési szokások
A kutatási téma első fele az információs társadalom hatásvizsgálataként értelmezhető, mivel a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, társadalmi konfliktusok kezelésében és internet alapú szociális kapcsolatok IKT használat mentén kialakult sajátosságokat vizsgálja, és összefüggéseket elemzi. Célja annak megismerése, hogy különböző csoportok (életkor, nem, munkapozíció stb.) hogyan, és milyen „hívó jelek" alapján böngésznek az interneten, keres információt, mikor érzi biztonságosnak, megbízhatónak az információt, és milyen formában szükséges a szolgáltatást számukra biztosítani, hogy azt megbízhatónak, érdekesnek és hasznosnak találják ennek következményeként pedig igénybe is vegyék. A vizsgálat során internetes felületeket és használati szokásokat elemzünk. Ennek alapján akciókutatásként ajánlásokat készítünk hátrányos helyzetű csoportok, különböző életciklusban lévő nők, idősek számára szolgáló internetes felületek készítéséhez.
5.2 A személyiség és a tanulás a WEB világában
Az Egot körülvevő különböző szélességű és mélységű, eltérő kapcsolatsűrűségű hálózatok, mind a valós, mind az IT alapú hálózatok alapos szociálpszichológiai és személyiséglélektani elemzésére törekszünk.
Internetalapú kikérdezési módszerekkel vizsgáljuk az online és offline kapcsolati hálók közötti átfedést. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy teremtődik-e online egy önálló, a valóshoz képest hozzáadott kapcsolati háló, és befolyásolja-e ez az egyén társas identitását, attitűdjeit, érzelmi életét, akár szociális biztonságát, Azt is feltárjuk, hogy milyen perspektívaváltások és empatikus készségek kapcsolódnak az egyes kapcsolati szintekhez.
Az ismerősök körébe a család és barátok mellett az egyéb, munkahelyi ismeretségi köröket is beemeljük.
5.3 A hálózatok és a pszichopatológia
A mentális zavarok súlyosságának egyik globális mutatója a társas funkcionálás szintje. A társas funkcionálás zavarai nem csak következményei, hanem kockázati tényezői is a mentális zavarok kialakulásának, lefolyásuk súlyosságának, és krónikussá válásuknak. A társas funkcionálás és a társas támogatás olyan átfogó fogalmak, melyeket több alapvetőbb komponensből kiindulva ragadunk meg. A szociális hálózatok leírásából következtethetünk az egyének másokhoz fűződő kapcsolatainak a minőségére, felépítésére az által, hogy leírjuk a hálózat méretét (pl., kapcsolatainak száma), a találkozások gyakoriságát, a hálózat összetételét, szerveződését.
Vizsgálatunkban az ego körüli szociális hálózat jellegzetességei és a mentális zavarok közötti összefüggést keressük. Ennek megfelelően három pszichopatológiai területtel foglalkoznánk: főbb mentális zavarok (pszichózisok, depresszió, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok, evészavarok, függőségek), személyiségzavarok, és öngyilkosság.
Két módszert fogunk alkalmazni: meglévő, 500 fős klinikai anyag részletes feldolgozása kapcsolati hálók tekintetében, illetve szelektált betegcsoportok részletes valós és virtuális kapcsolat elemzése.
A betegek és a kontroll személyek „szoros kapcsolati mintáját" követjük 1-1 héten keresztül. Megvizsgáljuk, hogy ennek alakulása mit mond a betegség és az életvezetési zavar természetéről és társas oldaláról.