A humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology; a továbbiakban: HPT) megközelítés – a tanított információ- és tudásközvetítő szakmák területén – az IKT-kutatás és -értékelés 4 szintjét jelöli ki, ezek:
Jelen kutatásunk azonban – ezen túlmenően – arra fókuszál, hogy az IKT teljes hatásmechanizmusát feltárja, tudományosan megalapozza a képzésfejlesztés irányát. Legjobb tudásunk és feltételezésünk szerint az IKT által jelentősen determinált tudásszerkezet
felépülő tudásátalakító, egyéni műveletrendszer, kognitív stratégia.
A projekt szerkezeti felépítése (modulstruktúra):
| 1. A kulturális örökség digitális átalakulása | 2. A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata | 3. Az elektronikus tananyag- és rendszerfejlesztés új megoldásai | 4. Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel | 5. Hálózati kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói |
| 1.1 A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása | 2.1 IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai kutatások a tanárképzés területén | 3.1 Az alap- és középfokú oktató-nevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása | 4.1 Az IKT-használat hatásai a pszichikus, antropometriai és szemléletmódbeli sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében | 5.1 Az internetalapú szociális hálózatok, információkeresési és böngészési szokások |
| 1.2 A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása | 2.2 Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei | 3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése | 4.2 Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben | 5.2 A személyiség és a tanulás a WEB világában |
| 1.3 A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében | 2.3 Adatbázisok, intézményi repozitóriumok, oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének feltérképezése | 3.3. A digitális írástudás kritériumai | 4.3 A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben. A digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása | 5.3 A hálózatok és a pszichopatológia |
Ennek megfelelően 5 kutatási terület (modul) indokolt, amelynek koherenciáját az adja, hogy kulturális örökségünk jellemzően közgyűjteményekben őrződik, az intézményesített tudásátadás letéteményese az iskola (amely egy tanulási környezetet definiál), valamint a tanár és a tanuló (teljes tudásával és személyiségével), s mindebben az IKT, különösen az internet játssza a főszerepet, amely új helyzetet generál.
Kiindulópontunk tehát az Eszterházy Károly Főiskola hagyományainak és eddigi tapasztalatainak megfelelően az elektronikus tananyag mint humán teljesítménytámogató technológia. Ugyanakkor ez a projekt határozottan nem új elektronikus tananyagok létrehozására törekszik. Azt akarja értelmezni, hogyan működnek ezek az anyagok a mai IKT körülményei között. Ehhez természetesen értelmezni kell magukat az elektronikus tananyagokat mint humán teljesítménytámogató technológiai megjelenéseket. Fel kell tárni, hogyan keletkezik a hagyományos kultúrahordozókból digitális kultúrahordozó. Meg kell értenünk, hogy milyen típusú digitális írástudások léteznek, milyen az IKT tanulási és tudásterjesztési használatának leíró szociológiája. Természetesen értelmeznünk kell a tanulót, a digitális anyagok és az IKT használóját is. Mind használati szokásait, mind ezek személyi (mentális, érzelmi) meghatározóit és következményeit. A következmények egy része társas, hiszen minden tudásterjedés és -átadás társas közegben történik. Kutatásunk során azt is értelmezzük, hogy hogyan alakítja a mai IKT ezeket a társas közegeket, s az IKT teremtette kapcsolatok milyen viszonyban vannak a valós kapcsolatokkal.
A modulszerkezet és az immanens koherencia érzékeltetésére szemléltető ábrát készítettünk, amely – meggyőződésünk szerint – híven képezi le felfogásunkat az IKT jelenlegi szerepéről az oktatási, elsősorban a felsőoktatási szférában.
A digitális, elektronikus információfeldolgozás, a hipertext, a multimédia és a globális kommunikációs hálózatok radikálisan átformálják az ember információs környezetét. Napjainkban a kognitív habitus eszközszférájában olyan jellegű és volumenű átalakulásoknak vagyunk tanúi, amelyek szükségszerűen magukkal hozzák a történetileg kialakult, megörökölt humán információs és tudástechnológiák viszonyának újragondolását. A 21. század elején adott a lehetőség, hogy a Word Wide Web egész világra kiterjedő, információs univerzumában fellelhető adattömeg elemeit kreatív és innovatív módon, a megértést és tudásszerzést elősegítő mintázatokba kapcsoljuk össze. A hipermediális mintázatok végtelen univerzumában minden individuális agyhoz létezhet egy saját elérési útvonal, amely elvileg lehetővé teszi a személyes tudás igen jó hatásfokkal történő fejlesztését. A tanulástámogatásnak ez a formája spontán, korláttalan (legalábbis ami a technika által biztosított lehetőségeket illeti), független tudásszerzésre ad lehetőséget, alkalmas lehet a megelőző tudás és a viselkedés átformálására, illetve a humán teljesítmények optimális támogatására is.
Kutatási programunkat a fentiekben megfogalmazott rendszerszemlélettel alakítottuk ki. Az egyes modulok tartalmának tervezése során olyan humán teljesítménytechnológiai (HPT) rendszerek konstrukciójának igénye vezetett, amelyek az új hálózati technológia, meglévő és új tartalmak, a humán kognitív architektúra működéséről nyert új tudások és az ezekre épülő újonnan kialakítandó módszertanok alapján az információs társadalomban szükséges digitális jártasságok és készségek, újmédia-használat és médiaműveltség megszerzéséhez optimalizált hatásrendszer-mintázatokat tárnak fel, illetve valósítanak meg. A program koherens komplexitása biztosíthatja a célcsoportok tanulási és kreatív képességeinek optimális fejlesztését, ezzel az IKT teljes személyiségfejlesztő potenciáljának maximális kihasználását, elősegítve széles társadalmi rétegek digitális inklúziójának növelését.